Mun­ka­egész­ség­ügyi vizs­gá­la­tok zaj­ex­po­zí­ció esetén

Német­or­szág: kötelező vagy fel­aján­lott?

Ezen értékek alkalmazásakor a hallásvédő csillapítását nem veszik figyelembe. Még ha a hallásvédő a zajt ártalmatlan szintre csökkenti is, a vizsgálat kötelezettsége akkor is beáll, amint a munkahelyi szint eléri a küszöbértékeket. A napi érték keletkezését a Napi zajexpozíciós szint kiszámítása magyarázza.

Kötelező vizs­gá­la­tok: a munka megkezdése előtt, majd rend­sze­re­sen

A munkáltatónak a kötelező vizsgálatokat a munka megkezdése előtt, majd rendszeres időközönként el kell rendelnie (az ArbMedVV 4. § (1) bekezdése). A munkáltató a kötelező vizsgálatot igénylő tevékenységet csak olyan személlyel végeztetheti, aki részt vett azon (4. § (2) bekezdés). Az időközök a rendelet mellékletéből és az orvosi értékelésből következnek; ebben az üzemorvos ad tanácsot.

Fel­aján­lott vizs­gá­la­tok: a mun­ka­vál­la­lók döntenek

Ha az alsó beavatkozási határértékeket túllépik, a munkáltatónak egészségügyi vizsgálatot kell felajánlania. Hogy él-e vele, azt a munkavállalók döntik el; a felajánlott vizsgálat önkéntes.

Mi történik a vizs­gá­la­ton

A DGUV 112-194. szabály (7.1. szakasz) szerint a vizsgálat mindig tartalmaz egy orvosi konzultációt kórtörténettel, a munkatörténetet is beleértve. Audiometriai vizsgálatra csak akkor van szükség, ha az a konzultációhoz szükséges, és a munkavállaló nem utasítja vissza. A konzultáció kiterjedhet a hallásvédő kiválasztására, annak egyéni csillapítására és a helyes használat oktatására.

Uniós irányelv és brit sza­bá­lyo­zás

• EU, 2003/10/EK irányelv, 10. cikk: Ha a kockázatértékelés egészségi kockázatot jelez, megfelelő egészségügyi felügyeletet kell alkalmazni. Azok a munkavállalók, akiknek expozíciója meghaladja a felső beavatkozási határértékeket, jogosultak orvos, illetve orvosi felelősség alatt álló, megfelelően képzett személy általi hallásellenőrzésre. A megelőző audiometriai vizsgálatot az alsó beavatkozási határértékek felett lévő munkavállalók számára hozzáférhetővé kell tenni, ha az értékelés egészségi kockázatot jelez.
• Egyesült Királyság, 9. szabály, Control of Noise at Work Regulations 2005: Ha a kockázatértékelés egészségi kockázatot mutat, megfelelő egészségügyi felügyeletet kell végezni, hallásvizsgálatokkal együtt. A felügyelet alatt álló minden személyről egészségügyi nyilvántartást vezetnek. Ha zaj által valószínűleg okozott halláskárosodást találnak, a munkavállalót tájékoztatják, a munkáltató pedig felülvizsgálja a kockázatértékelést és az ellenőrzési intézkedéseket.

Mit kell tennie a mun­kál­ta­tó­nak

1. Határozza meg a zajt a kockázatértékelésben, és vesse össze a beavatkozási határértékekkel.
2. Rendelje el a kötelező, és ajánlja fel a választható egészségügyi vizsgálatokat, bevonva az üzemorvost.
3. Vegye figyelembe az egészségügyi vizsgálatok megállapításait a kockázatértékelésben (a német zaj- és rezgésvédelmi rendelet 3. § (2) bekezdése).
4. Biztosítson megfelelő hallásvédőt, és oktassa a munkavállalókat.

Hogy mi egyéb érvényes a küszöbértékek túllépésekor, azt a Mikor szükséges a hallásvédő? tartalmazza. A halláskárosodás következményeit a Zajártalom okozta halláskárosodás mint foglalkozási megbetegedés írja le.

Mikor melyik egész­ség­ügyi vizsgálat érvényes: példák a gya­kor­lat­ból

Hogy kötelező vagy felajánlott vizsgálat érvényes-e, az a hallásvédő nélküli napi értéktől függ. Németországban az ArbMedVV melléklet 3. része állapítja meg a küszöbértékeket: a vizsgálatokat 80 dB(A) vagy 135 dB(C) felett fel kell ajánlani, 85 dB(A)-tól vagy 137 dB(C)-től pedig kötelezők. A táblázat példákat rendel hozzá a zajszint-táblázatból és a foglalkozási oldalakról. Ezek közzétett mérések napi értékei; az Ön munkahelyének napi értéke eltérhet.

A táblázat azt mutatja, hogy a határ tipikus szakmákon halad át: egy 84 dB(A)-es burkolónak ajánlat jár, egy 87,1 dB(A)-es karosszériajavítónak kötelező vizsgálat. Ugyanez érvényes a csúcshangnyomásszintre: 135 dB(C)-től felajánlott a vizsgálat, 137 dB(C)-től kötelező. További napi értékek a zajszint-táblázatban találhatók.

Az út a munkahelyi egész­ség­ügyi fel­ügye­let­hez

1. Kockázatértékelés: ez adja a napi értékeket és az érintett személyeket (Zajkockázat-értékelés).
2. Az üzemorvos bevonása: tanácsot ad a típusról és az időközökről, és megkapja a munkahelyre és az expozícióra vonatkozó információkat.
3. Időpontok tervezése: kötelező vizsgálatok a tevékenység megkezdése előtt és utána rendszeresen; felajánlott vizsgálatok mindenkinek, akit érint.
4. A részvétel figyelemmel kísérése: Németországban a munkáltató a kötelező vizsgálattal járó tevékenységet csak akkor végeztetheti, ha a munkavállaló részt vett rajta (az ArbMedVV 4. §-ának (2) bekezdése).
5. A megállapítások felhasználása: az egészségügyi felügyelet információi visszacsatolódnak a kockázatértékelésbe, például a hallásvédőre és a viselési időre vonatkozóan.

Mit hoz az egész­ség­ügyi felügyelet a hal­lás­vé­de­lem­hez

A DGUV 112-194. szabály a tanácsadás lehetséges tartalmaként a hallásvédő kiválasztását, annak egyéni csillapítását és a helyes használat oktatását nevezi meg. Fülproblémák vagy halláscsökkenés esetén az orvosi tanács segít a megfelelő hallásvédő kiválasztásában (Halláskárosodás, fülzúgás, hallókészülék). Az egészségügyi felügyelet tehát sem az oktatást, sem a hallásvédő megválasztását nem váltja ki; mindkettőt kiegészíti az egyén orvosi szemléletével.