B2B webáruház
Útmutatók

Hallásvédő 80 dB(A) alatt: mikor van értelme?

80 dB(A) alatt a jog nem írja elő a hallásvédőt, és a jelenlegi ismeretek szerint zaj okozta halláskárosodás sem várható. Mégis előfordul, hogy mérlegelik. A DGUV 112-194 szabály külön fejezetben foglalkozik ezzel az esettel.

Állapot: 2026. október 18., DS SafetyWear Arbeitsschutzprodukte GmbH

Nincs köte­le­zett­ség és nincs kockázat a hallásra

80 dB(A) napi zajexpozíciós szint alatt a hallásvédő a szabály 11. fejezete szerint nem kötelező. A jelenlegi ismeretek szerint zaj okozta halláskárosodás veszélye nem áll fenn, és jogi kötelezettség sincs. Ez az alsó beavatkozási határérték; a fölötte érvényes kötelezettségek a Hallásvédelmi követelmények oldalon találhatók. Az egyes hangos impulzusokat külön kell megvizsgálni (impulzuszaj).

Mikor lehet mégis értelme

A hallásvédőnek akkor lehet értelme, ha a zaj nem a fülön keresztül ható hatásait kell csökkenteni, például a stresszt vagy a koncentrációs problémákat. Más intézkedések azonban elsőbbséget élveznek, például a helyiségakusztika javítása a német ASR A3.7 szerint. A választásra a STOP-elv érvényes: először a helyettesítés, majd a műszaki, a szervezési és végül a személyi intézkedések (intézkedések sorrendje).

Mire kell ügyelni

  • Kerülje a túlvédelmet: a hangot nem szabad a szükségesnél jobban csillapítani. Számítás szerint még a legkönnyebb EarProtect hallásvédő is a szükségesnél jobban csillapít 80 dB(A)-nél (EP102BO kengyeles füldugó: 80 − (24 − 5) = 61 dB(A)). Lásd Túlvédelem.
  • A hallás továbbra is fontos: a beszédérthetőséget és a hallható figyelmeztető jelzéseket meg kell őrizni (figyelmeztető jelzések és beszéd).
  • Nem mindenhol engedélyezett: vannak tevékenységek, amelyeknél az ilyen védelem 80 dB(A) alatt nem megengedett, például járművezetés közúti forgalomban.

Hatály

Ez az útmutató az alsó beavatkozási határérték alatti szinttartományra vonatkozik. Ha a napi érték 80 dB(A) fölött, vagy a csúcsszint 135 dB(C) fölött van, a munkáltatónak megfelelő hallásvédőt kell biztosítania, és a kiválasztás a maradó szint a fülnél alapján történik. Hogy a jellemző tevékenységek mely szinteket érik el, a zajszint-táblázat mutatja.

Hogyan jön létre a 80 dB(A) alatti szint: az expozíció időtartama

A 80 dB(A) határ a napi zajexpozíciós szintre vonatkozik, nem a gép szintjére. Aki a műszak felében csak 85 dB(A)-es gépnél áll, kb. 82 dB(A)-en van, és így még az alsó expozíciós beavatkozási határérték fölött; csak egy óránál esik az érték érezhetően. A táblázat az állandó szint napi értékét mutatja különböző expozíciós időkre, a TRLV Lärm 2. része szerint számítva (LEX,8h = szint + 10 · lg [Te / 8 h]); minden további időt zajmentesnek tételezünk fel.

Napi zajexpozíciós szint dB(A)-ben, naponta egyetlen tevékenység esetén. A 80 dB(A) alatti értékek az alsó expozíciós beavatkozási határérték alatt vannak, a 85 dB(A)-től kezdődő értékek hallásvédő viselési kötelezettséget váltanak ki.
A tevékenység szintje8 óra4 óra2 óra1 óra
82 dB(A)82797673
85 dB(A)85827976
88 dB(A)88858279
91 dB(A)91888582

A sorok megmutatják, mekkora mozgásteret ad az expozíciós idő: a 88 dB(A) két óra esetén 82 dB(A), egy óra esetén 79 dB(A) napi értéket hagy, ami a küszöb alatt van. A csúcsszintek külön számítanak: a 135 dB(C) feletti ütések és pukkanások a napi értéktől függetlenül kiváltják a kötelezettségeket (Hallásvédő impulzuszajhoz).

Mi érvényes 80 dB(A) alatt helyette: helyi­ség­akusz­tika és ASR A3.7

A nem a hallásra ható zajra, például a koncentráció romlására és a stresszre a német ASR A3.7 „Zaj” munkahelyi műszaki szabály (jelenlegi változat 2021. március 24. óta) értékelési szinteket állapít meg. 80 dB(A) alatti szintekre vonatkozik; fölötte Németországban a német zaj- és rezgésvédelmi rendelet és a TRLV Lärm érvényes. A szintek a tevékenység típusától függnek:

Az ASR A3.7 „Zaj” szerint, a Forum Verlag bemutatása alapján (lekérdezve: 2026. október 23.). Német szabály; máshol más nemzeti szabályok érvényesek lehetnek.
Tevékenységi kategóriaPéldák a szabály szerintÉrtékelési szint
I: nagy koncentráció vagy jó beszédérthetőségtudományos munka, értekezletek tárgyalókbanlegfeljebb 55 dB(A)
II: közepes koncentráció vagy közepes beszédérthetőségirodai ügyintézéslegfeljebb 70 dB(A)
III: egyéb tevékenységekegyéb munkaterületeknincs fix érték, a lehető legalacsonyabbra csökkentendő

A hallásvédelem szempontjából ez azt jelenti, hogy a szabály a helyiségakusztikával kezdődik, vagyis hangelnyelőkkel, árnyékolással, csendesebb berendezésekkel és a munkahelyek elrendezésével, nem a hallásvédővel. Ez megfelel a DGUV 112-194 szabály megjegyzésének, hogy ezek az intézkedések elsőbbséget élveznek, és a STOP-elv érvényes (A zajcsökkentő intézkedések sorrendje).

Mit ér el a hallásvédő számítás szerint 75–88 dB(A)-nél

Aki mégis mérlegeli a hallásvédőt, ismerje a maradó szintet. A táblázat az EarProtect kínálat három leggyengébb hallásvédőjével számol a DGUV 112-194 szabály HML-ellenőrzésével (közép- és magasfrekvenciás zaj):

Maradó szint = munkahelyi szint mínusz tényleges csillapítás. A fülnél 70–80 dB(A) ajánlott; ez alatt a kommunikációt és az elszigeteltség érzését ellenőrizni kell.
Munkahelyi szintEP102BO kengyeles füldugó (tényleges 19 dB)EP904 fültok (tényleges 20 dB)EP1227 habszivacs füldugó (tényleges 26 dB)
75 dB(A)56 dB(A)55 dB(A)49 dB(A)
80 dB(A)61 dB(A)60 dB(A)54 dB(A)
85 dB(A)66 dB(A)65 dB(A)59 dB(A)
88 dB(A)69 dB(A)68 dB(A)62 dB(A)

Még 80 dB(A)-nél is csak 61 dB(A) marad a legkönnyebb EarProtect hallásvédővel és 54 dB(A) a habszivacs füldugóval. Ez az a számított túlvédelem, amelyet a szabály „over-protection” néven említ. Az ilyen szintekhez a Túlvédelem útmutató által ajánlott, még kisebb vagy szintfüggő csillapítású hallásvédő nem része az EarProtect kínálatnak.

Öt kérdés a 80 dB(A) alatti hallásvédő bevezetése előtt

  1. Valóban 80 dB(A) alatt van a napi zajexpozíciós szint, a legzajosabb napokon is, a csúcsszint pedig 135 dB(C) alatt? (Zajkockázat-értékelés)
  2. A hallásvédelem értelmében vett zaj a probléma, vagy a helyiségakusztika, vagyis az utózengés, a beszélgetések és a berendezések ugyanabban a helyiségben? Ebben az esetben az ASR A3.7 az első.
  3. Mely források tehetők csendesebbé vagy árnyékolhatók, és hogyan korlátozható a zajban töltött idő?
  4. Kell-e hallani a beszédet és a figyelmeztető jelzéseket? Ilyenkor inkább kis csillapítás és hallástesztek (Figyelmeztető jelzések).
  5. Olyan tevékenységről van-e szó, amelynél a hallásvédő nem megengedett, például járművezetés közutakon?

Gyakran ismételt kérdések

Szüksége van hallásvédőre 80 dB(A) alatt?

Nem, nincs jogi kötelezettség, és a jelenlegi ismeretek szerint zaj okozta halláskárosodás veszélye nem áll fenn (DGUV 112-194 szabály, 11. fejezet).

Lehet-e értelme a hallásvédőnek 80 dB(A) alatt?

Igen, a nem a fülön keresztül ható zajhatások csökkentésére, például a stresszre vagy a koncentrációs problémákra. A helyiségakusztika javítása az ASR A3.7 szerint és a STOP-elv elsőbbséget élvez.

Mi a túlvédelem?

A hang a szükségesnél jobban csillapított. Rontja a beszédérthetőséget és a figyelmeztető jelzések hallhatóságát, és elszigeteltség érzetét kelti.

Hol nem megengedett a hallásvédő 80 dB(A) alatt?

Például közúti forgalomban történő járművezetéskor (11. fejezet).

Melyik szabály vonatkozik a munkahelyen 80 dB(A) alatti zajra?

A nem a hallásra ható zajra a német ASR A3.7 „Zaj” értékelési szinteket állapít meg: legfeljebb 55 dB(A) nagy koncentrációhoz, legfeljebb 70 dB(A) közepes koncentrációhoz, a lehető legalacsonyabb az egyéb tevékenységekhez. 80 dB(A)-től Németországban a német zaj- és rezgésvédelmi rendelet és a TRLV Lärm érvényes.

Mennyi csillapítás marad a fülnél 80 dB(A)-nél?

Számítás szerint a szükségesnél jóval kevesebb: 61 dB(A) az EP102BO kengyeles füldugóval, 60 dB(A) az EP904 fültokkal, 54 dB(A) az EP1227 habszivacs füldugóval. A fülnél 70–80 dB(A) ajánlott.

Jelent-e hallásvédő-viselési kötelezettséget a gépnél mért 85 dB(A) szint?

Csak akkor, ha a napi zajexpozíciós szint eléri a 85 dB(A)-t. Négy óra 85 dB(A)-en, egyébként csendben 82 dB(A)-t ad; nyolc óra 85 dB(A)-t.

Források

A DS SafetyWear Arbeitsschutzprodukte GmbH már­ka­csa­ládja